Hírek

Legfrisseb hírek

KSE közgyülés

Arhívum 2004  
   
Arhívum 2005
 
Arhívum 2006
 

Szeptemberi arhívum  

         Labdarúgás

2004-09-27

Ennyire volnánk képesek?

Hiábavalónak bizonyult a csapat azon igyekezete, hogy minél hamarabb a harmadik ligába küzdhessen, hiszen eddigi eredményeik azt mutatják, jobban jártak volna, ha legalább egy évet még a D-osztályban játszanak. "Szégyen és gyalázat", ez volt a mérkőzés visszhangja a lelátókon, hiszen kevesen gondolták, hogy hazai pályán négy gólt kapunk Szászrégentől. Gáll József edző biztosan nem, hiszen a mérkőzés után nemcsak, hogy elköszönt, de el is búcsúzott a csapattagoktól.

Ferencz Attila alpolgármester sem tartja kizártnak az edzőcserét, a gond csak az, hogy a költségvetésből nem telik nagyobb kaliberű trénerekre, habár felmerült már a sepsiszentgyörgyi Rusandru edző neve is.

(dimi)


2004-09-21

A bírók is játszanak

A játékvezetők segítségére volt szüksége a hazai pályán játszó szovátai Medve-tó csapatának. Orbán Feri hiába szerezte meg a vezetést, hamarosan újból szólt a bírói síp, egyenlítettek a "medvék". Nem sokkal később újabb sípszó, kiállítás a KSE-től és büntető: 2-1-re vezet Szováta. Míg csapatunk tíz emberrel küszködött, a vendégcsapat tizenegy játékossal és három játékvezetővel harcolta ki a végső, 4-1-es eredményt. Vajon ezek után lesz elég erő a kék-fehérekben, hogy pénteken felvegyék a kesztyűt a szászrégeniekkel szemben?


2004-09-12

Se pont, se gól

A KSE az egyetlen csapat a csoportjából, amelynek nem sikerült még egyetlen pontot sem szereznie, de még gólt sem tudott rúgni. A rossz start után kék-fehérek pénteken elszenvedték második vereségüket, s ezzel a táblázat utolsó helyére kerültünk. A Fogarasi Nitramónia ne volt annyira jó, mint amit a 3-0-ás végeredmény mutat, de a focit gólra játsszák. Reméljük, a hétvégén sikerül kiugrasztani a "Medvét" a barlangjából, és térdre tudjuk kényszeríteni a szovátaiakat.


2004-09-03

Az első iskolai nap

Kézdivásárhelyi SE - Dicsőszentmártoni Chimica 0-1 (0-1)

A nálunk sokkal tapasztaltabb, és minden szempontból jobb, erősebb Maros megyei ellenféltől kaptuk az első leckét idehaza pénteken, a KSE C-osztályos bemutatkozásán. Ha már a bajnokság kezdete előtt tudtuk azt, hogy nem lesz könnyű, ma már azt is tudjuk, hogy rendkívül nehéz lesz: rengeteg munka vár még ránk, míg városunk tizenegye egyenrangú játékpartnere lesz a harmadik ligához szokott csapatoknak, akik ismerik a C-divíziós mérkőzések összes furfangját. Aki látta a mérkőzést tudja, miről beszél e sorok írója, nem kell különösebben ecsetelni. Lelkesedésből nem is volt hiány, tudtuk azt is, hogy egy középmezőnybeli csapattal van dolgunk, véleményeztek is szakértőink, hogy Dicsőszentmárton egy legyőzhető csapat, de mégsem volt az. Hogy hol vesztettük el a három pontot? A válasz a kérdésre nem túl bonyolult: tapasztalatlanok vagyunk, egyelőre még felkészületlenek egy ilyen szintű megmérettetéshez, legalábbis a nézőtérről így látszott. Féltünk az ellenféltől, és emiatt - főleg az első 45 percben - ritkán tudtunk kikecmeregni saját térfelünkről, akkor is Csengeri vagy Dombi (aki időközben lesérült) hosszú felszabadítói révén, csatáraink pedig próbálták ezeket a labdákat összeszedni, nem túl nagy sikerrel. Ezért aztán le is szorítottak rendesen, az Orbán vezette védősor bizonytalanságát kiszámítva csak a Chimica volt veszélyes az első félidőben. Nem volt csoda hát, hogy legalább háromszor mentettek védőink a gólvonalról, pótolván a mindvégig bizonytalan és lassú hálóőrünket, akit majdnem mindig meghaladtak a marosi csatárok. Így aztán nem volt csoda, hogy megszületett a gól egy nem túl erős távoli lövés következtében, amazt is egy legalább háromlövéses gólhelyzet előzte meg. Az első félidő végén sikerült a mieinknek is összehozni egy hasonló helyzetet, de Csegezi, Orbán majd Szalló próbálkozásai rendre a dicsői hálóőrbe ütköztek. A sárga lapokat is könnyűszerrel könyörögték ki ellenfeleink, a folytonos játékot egyfolytában gátló bákói játékvezető pedig nem kegyelmezett, de most hadd ne hibáztassuk őt.

A második félidőben mégis összeszedtük magunkat, jót tett a frissítés is - Gazda és az elején bátortalankodó Kurcsi beállítása mindenképpen hasznosnak bizonyult -, de igazán veszélyes helyzetet csak a rendkívül gyors Szalló (talán a legjobb KSÉ-s) és Orbán Feri tudtak összehozni. Még említésre méltó Csengeri 30 méteres szabadrúgása, amelyet a Chimica kapusa csak hatalmas bravúr révén tudott hárítani. És körülbelül ennyi. Ellenfeleink a jó öreg hazai hagyomány szerint húzták rendesen az időt, egy-egy koccanásnál meg úgy hulltak el, mint a legyek, játékvezető bátyánk pedig ápoltatta is őket rendesen.

Egy szó mint száz: a Gál-Csegezi edzőpáros sok hasznos tanulságot levonhatott a péntek délutáni megmérettetésből, városunk csapata talán csak most szembesült úgy istenigazából a ténnyel: nehéz, nagyon nehéz bajnokság lesz. Olyanok voltunk, mint az első osztályosok szeptember 15-én, de vagyunk mi képesek ennél sokkal többre is.
Hajrá KSE!!!

A reklámdíj teljes mértékben az ön által kiválasztott sportág fellendítésére irányul.

Bővebben...

© Copyright 2003-2008 - www.kezdise.com - Kézdivásárhelyi Sportegyesület (KSE).
Minden jog fenntartva!
 
 
Search Engine Submission